A szárazbab és a borsó adagonként ugyanannyi fehérjét biztosít, mint a jól ismert fehérje-erőművek, például a tojás és a túró, és mindehhez még a rostok és az ásványi anyagok sokasága is járul. Bármelyik zöldbab vagy borsó száraz magját megeheti, de bizonyos bab- és borsófajták, amelyeket az ízletes, tápanyagokban gazdag magvak nagyobb terméshozamáért termesztenek, jobban kihasználják a kertben rendelkezésre álló helyet. Ha a legtöbb éghajlaton szárazbabot és szárazborsót termeszt, a tavaszi vetések után ültesse el, hogy a száraz őszi időjárásban beérjenek. A hüvelyesek virágai vonzzák a hasznos rovarokat, és mivel a hüvelyes növények a nitrogén nagy részét a talajban élő baktériumokkal való együttműködés révén nyerik, a bab és a borsó a legtöbb más növényhez képest kevesebb tápanyagot von el a talajból.
A szárazbab- és borsótípusok kipróbálása
A szárazbab- és borsótermesztés kulcsa az éghajlatnak megfelelő fajták kiválasztása. Ne feledje, hogy minden szárazbab- és borsófajtát frissen is betakaríthat és megfőzhet, amint a magok érettségükhöz közelednek, vagy hagyhatja őket száraz, könnyen tárolható formájúra érni.
A levesborsó (Pisum sativum) hűvös időjárású növény, amelyet a zöldborsóhoz hasonlóan termesztenek, de a keményítőtartalmú levesborsó inkább sima, mint ráncos. Ezeket a fagytűrő borsókat elég korán, hűvös tavaszi időben kell elültetni. A bokor típusú fajták, mint például a ‘Gold Harvest’ széles ágyásokban termesztve önhordó tömböket alkotnak, de a ‘Blue Pod Capucijners’ és más magas fajtákhoz erős rácsra lesz szükség. A levesborsó legjobban hűvös északi éghajlaton, enyhén savanyú vagy semleges talajban fejlődik, amelynek pH-értéke 5,5-7,0 között van.
A hagyományos szárazbab (Phaseolus vulgaris) úgy néz ki és úgy nő, mint a zöldbab, de a hüvelyek gyorsan túl kemények és zsinórosak lesznek ahhoz, hogy meg lehessen enni. A bokros típusú New England-i örökzöldek, köztük a ‘Kenearly Yellow Eye’ és a ‘Jacob’s Cattle,’ jól tűrik a hűvös talajviszonyokat, így ezek a legjobb babok ott, ahol rövid és hűvös a nyár. A melegebb területeken a bokros, fekete-fehér ‘Yin Yang’ (más néven ‘Calypso’) bab ugyanolyan megbízható, mint amilyen szép. ‘Törpe kertészeti’ babot a tavaszi vetések után vethetünk a hosszú nyarakkal rendelkező területeken. Ez és más valódi szárazbabok a legjobban közel semleges talajban fejlődnek, amelynek pH-értéke 6,5 és 7,0 között van.
Sok kertész inkább a rúd típusú szárazbabot termeszti, amelyet rácson nevelnek, vagy térdig érő csemegekukorica vagy napraforgó közé vetnek. Az örökzöld, hosszúszálú fajták — köztük a bonyolult rajzolatú, barna-fehér ‘Hidatsa Shield’ és a gesztenyebarna-fehér ‘Good Mother Stallard’ — sok éghajlaton szívesen kúsznak a száradó kukorica fölé. Ahol a nyári éjszakák melegek és párásak, ott a ‘Turkey Craw’ és a ‘Mayflower’ kiváló kukoricabab, feltéve, hogy száraz őszi időben érik be.
A futóbab (Phaseolus coccineus) a többi szárazbabhoz képest édesebb éretlen hüvelyeket termel, és a növények mutatós virágai csalogatják a poszméheket. A futóbabnak kedveznek a hűvös éjszakák, és mérsékelt éghajlaton könnyebben termeszthető, mint a limabab. A száraz magok nagyok, színesek és húsosak, hasonlítanak a limababra, de édesebb ízűek. ‘Scarlet Emperor’ lila-fekete magokat hordoz. A barackvirágú ‘Sunset’ magjai szinte teljesen feketék, míg a ‘Streamline’ magjai feketével és barnával pettyezettek. A futóbab a 6,0 és 7,0 közötti, közel semleges pH-értékű talajt kedveli.
A limai bab (Phaseolus lunatus) meleg, párás időben jól érzi magát, és gyakran ellenáll a hagyományos babot megkárosító kártevőknek. A rúd típusú fajták, köztük a ‘Christmas’ (‘Large Speckled Calico’) és a fehér magvú ‘King of the Garden’ hatalmas termést hozhatnak, ha biztonságos rácsot kapnak. A bokros ‘Jackson Wonder’ szárazbabként is termeszthető. A szárított limát könnyebb hámozni, mint a zsenge zöldet. A limai bab az enyhén savanyú, 5,8 és 6,5 közötti pH-értékű talajt kedveli.
A tehénborsó (Vigna unguiculata), vagy más néven “déli borsó” vagy “mezei borsó” Afrikából származik, és megőrizte igényét a meleg időjárásra. A fényes tehénborsólevelek nem érdeklik a közönséges babkártevőket, és a lila virágai párás melegben is termést hoznak, így ez a növény ideális a forró, párás nyarakkal rendelkező területeken. A ‘Early Scarlet’ és más bokrosodó fajták magasra helyezik a hüvelyeket, ami könnyű szedést tesz lehetővé, de több borsót kaphat négyzetlábanként a félnyársas fajták révén, mint például a ‘Pinkeye Purple Hull,’ ‘Mississippi Silver’ barna tömegnövelő és a ‘Peking Black’ tömegnövelő. Az apró magvú, majdnem fehér ‘Zipper Cream’ nagyon kedvelt krémes kulináris tulajdonságai miatt, és bokros formában nő. A tehénborsó enyhén savanyú talajban fejlődik a legjobban, amelynek pH-értéke 5,5 és 6,5 között van.
A tepary bab (Phaseolus acutifolius) a délnyugaton és Mexikóban őshonos, ahol évezredek óta a hagyományos étrend részét képezi. A Tepary babot a nyári esős évszakban ültetik. Levelei kisebbek, mint a hagyományos babé, és jól alkalmazkodik a sok száraz éghajlaton található lúgos talajhoz. A hőséget és a szárazságot jól tűrő tepary bab minden olyan éghajlaton jól terem, ahol sok a késő nyári meleg és korlátozott a páratartalom. A fehér magvú ‘Tohono O’odham White’ és a színesebb ‘Blue Speckled’ kiválóan alkalmasak a forró nyarakkal sújtott területeken alacsony gondozású növények termesztésére. A Tepary bab a semleges vagy lúgos talajban fejlődik a legjobban, amelynek pH-értéke 7,0 közelében van.
Mikor ültessünk szárazbabot és borsót
Kora tavasszal, az utolsó fagy előtt négy-hat héttel vessen levesborsót termékeny ágyásokba. Az összes többi szárazbab és borsó meleg időjárású növény, amelyeket késő tavasszal és nyáron érdemes vetni. Ezeket a magokat legkorábban két héttel az utolsó fagy után kezdje el vetni termékeny talajba. Hosszú nyárral rendelkező területeken a júniusban történő későbbi ültetés előnye lehet, hogy a kora őszi, jellemzően száraz időjárás során érik be, amikor a kevés eső csökkenti a hüvelyek rothadásának esélyét. A hagyományos, bokros termesztésű szárazbabot bármely éghajlaton akár 90 nappal az első őszi fagyok időpontja előtt is el lehet ültetni.
Betakarítás és tárolás
A babot és a borsót a szárításhoz bármikor betakaríthatja, miután a hüvelyek bőrszerűvé váltak, egészen addig, amíg a hüvelyek meg nem száradnak érett színükre. (Például a ‘Dwarf Horticultural’ bab hüvelye elefántcsontszínűvé válik piros csíkokkal, amikor a benne lévő magok elérik az érettséget, míg a ‘Pinkeye Purple Hull’ tehénborsó hüvelye sötétlila színűvé válik). A zöldbabot és a borsót friss főzésre hamarabb is betakaríthatja, de a tárolni kívánt magvaknak teljesen érettnek kell lenniük.
Hagyja a száradó hüvelyeket a növényen, ameddig csak lehet, de szedje le őket a tartós esőzések előtt. Ha a nedves időjárás éppen akkor áll be, amikor a babnak száradnia kellene, húzza ki a növényeket, és fejjel lefelé lógassa fel őket egy száraz helyen, amíg a babok elég szárazak lesznek a szedéshez és a válogatáshoz. A rúdbabfajták és a futóbabok száradó hüvelyeit gyűjtse össze, amint barnára vagy barnára színeződnek, és hagyja a hüvelyeket egy zárt térben tartott sekély tálcában vagy dobozban ropogósra száradni.
A törés, vagy “héjazás” a babszemek eltávolításának folyamata a hüvelyekből, és végezhető gépi vagy kézi úton. Házikertészeti méretekben egy nagyobb termés szárazbabot vagy borsót úgy hámozhatunk meg, hogy a száraz hüvelyeket egy ponyvára helyezzük, és a ponyva alatt átgázolva összetörjük őket. Gyűjtse össze a hüvelyekből kihulló nehéz magokat, és távolítsa el a törmeléket úgy, hogy néhány percig egy ventilátor előtt az egyik tálból a másikba önti a babot oda-vissza. Egy másik lehetőség kis termés esetén, hogy a hüvelyeket párnahuzatba tesszük, a párnahuzatot szorosan lezárjuk, és meleg (nem forró) ruhaszárítóban szárítjuk.
A babot vagy borsót a héj eltávolítása és a törmelék kiszűrése után tegye nyitott tálakba, és hagyja két hétig szobahőmérsékleten száradni, gyakran kevergetve. Amikor a magok keményre és fényesre csiszolódtak, távolítsa el a fonnyadt babokat (ebben segíthet, ha a babokat egy szitán átdobja), és a kiválogatott babokat légmentesen záródó edényekben tárolja. Ha azt gyanítja, hogy a tárolt babban vagy borsóban babszemek vagy más rovarok lehetnek, tartsa a lezárt tárolóedényeket a fagyasztóban.
Vetőmagok megtakarítása
Válassza ki a legnagyobb, legtökéletesebb magokat a tárolt babból, és tartsa meg a kerti magok között az újratelepítéshez. Mivel a hüvelyesek magjai önbeporzóak, a fajták nem valószínű, hogy kereszteződnek, feltéve, hogy ugyanazon faj fajtáit nem egymás mellett termesztik. Ha légmentesen záródó edényben, hűvös, sötét helyen tároljuk, a száraz bab- és borsómagok legalább négy évig életképesek maradnak.
Kártevők és betegségek megelőzése
A téglaszínű, fekete pettyes mexikói bogár gyakran sárga petékből álló csoportokat rak a P. vulgaris bab leveleire, majd a petékből sárga lárvák kelnek ki, amelyek a levelek szöveteit lekaparják. Kézzel szedje le ezt a kártevőt minden életszakaszában, és próbálja meg neem permetezéssel kezelni a rovarokat és az általuk elfogyasztott leveleket a könnyű fertőzés megfékezésére. Nagyobb, negyed hektárnál nagyobb ültetvényekben próbálkozzon a hasznos Pediobius darazsak szabadon engedésével. A mexikói babbogarak nem zavarják a tehénborsót, és csak kevéssé érdeklődnek a limasz iránt.
Az éjszakai táplálkozású vágóférgek néha a talaj vonalán elszakítva a babpalántákat, ledöntik azokat. A talaj felszínére szórt diatómaföld (DE) segíthet a veszteségek csökkentésében.
Várjon a bab szedésével vagy gyomlálásával, amíg a lombozat megszárad, mert a babrozsda és más levélfoltos betegségek nedves levélben terjedhetnek a növények között.
A szárazbab és a borsó természetesen rövid életű növények. A kártevők és betegségek életciklusának megszakítása érdekében haladéktalanul szedje ki és komposztálja a virágkorukat elvesztett növényeket.
További tippek a szárazbab és borsó termesztéséhez
Ha szűkös a hely, termesszen szárazbabot, és közvetlenül a tavaszi termés betakarítása után ültesse el.
Soha ne áztassa a babszemeket vízbe a csírázás felgyorsítása érdekében, mivel ez súlyosan károsíthatja a növekvő babembriót, mivel megfosztja a szükséges oxigénforrástól.
Kevés műtrágyát használjon, mert a túltáplált szárazbab hatalmas növényeket növeszt, amelyek nem termelnek jól. A limai bab különösen érzékeny a túltrágyázásra.
A Három nővér kertben — amely babot, tököt és kukoricát vagy napraforgót tartalmaz — a száraz bab jobban működik, mint a csonthéjasok, mivel későn lehet betakarítani, és kevésbé kell megzavarni a tökszőlőket.
Ha a hüvelyesek hüvelyei annyira kiszáradnak, hogy szedéskor összetörnek, szedés előtt enyhén nedvesítse meg a növényeket vízzel, vagy szedje le őket reggel, amikor a növények még nedvesek a harmattól.
Keresse meg az ebben a cikkben tárgyalt bab- és borsófajták forrásait a Vetőmag- és növénykeresőnk segítségével.
Száraz bab és borsó használata a konyhában
A szárazbab és a borsó lenyűgöző tápértékprofillal rendelkezik: Egy csésze főtt száraz hüvelyes körülbelül 15 gramm fehérjét, valamint sok mangánt, rostot, B-vitamint és vasat tartalmaz. A szárazbabot főzés előtt jól öblítse le hideg vízben. Ha gyorsfőzőt használ, az átöblített babot 15-30 percig főzze. Ha a szárazbabot tűzhelyen kívánja főzni, akkor méretétől függően 6-12 órán át áztassa be szobahőmérsékletű vízben. Csöpögtesse le, majd főzze kis lángon 2-3 órán át. A lassan főtt babot bőségesen fűszerezze fokhagymával, babérlevéllel vagy kakukkfűvel. A főtt babból főzhet meleg levest vagy chilit, pácolhatja salátákhoz, pürésítheti mártogatósokhoz vagy kenhető krémekhez, vagy pürésítheti burritók vagy enchiladasok töltelékéhez.
Hogyan ültessünk szárazbabot és borsót
Lazítsa meg a jól drénezett talajt legalább 12 hüvelyk mélyre. Keverjen bele egy 1 hüvelykes réteg érett komposztot, és ha van, egy lapátnyi földet egy olyan ágyásból, ahol az előző évben ugyanaz a bab- vagy borsófajta termett (hogy segítsen beoltani a talajt nitrogénmegkötő baktériumokkal). Ültesse el a magokat 1 hüvelyk mélyre és 3 hüvelyk távolságra egymástól. Ne ritkítsa a levesborsót, mivel ezek akkor fejlődnek a legjobban, ha zsúfolva vannak. A bokorbabot 4-6 hüvelyk távolságra ritkítsa; a rúdbabot, a limát és a félnyársas tehénborsót 10 hüvelyk távolságra ritkítsa. A szárazbab és a borsó egyszerre terem a szétterülő ágakon, ezért nagyobb távolságra van szükségük, mint a csicseribabnak.
Ha szárazbabot termeszt kukoricaszárra vagy napraforgóra, várja meg, amíg a támasztó növény 18 hüvelyk magas lesz, és a kukorica vagy a napraforgó legnaposabb oldalára ültesse a babszemeket. Ahogy a támasztónövény a bab súlyától megdől, előfordulhat, hogy karókat kell elhelyeznie, hogy a kóborló indáknak legyen hová csavarodniuk. A félig indás tehénborsó sorokban kétlábanként elhelyezett négy vagy öt láb magas karók segítenek a gyakran négy láb magasra is megnövő növények megtámasztásában és termőképességének fokozásában. A rúd típusú limabab egész szezonban termesztett növény, amelyhez legalább 6 láb magas, erős rácsra van szükség.
Számos más zöldség- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos részletekért látogasson el a Növények áttekintése gyűjtemény oldalunkra.
A szerkesztő Barbara Pleasant Délnyugat-Virginiában kertészkedik, ahol zöldségeket, fűszernövényeket, gyümölcsöket, virágokat és néhány szerencsés csirkét termeszt.
