A gyógynövényekben és fűszerekben található kémiai vegyületek erőteljes ajándékot jelentenek elménk és testünk számára. Táplálják érzékeinket és csodálatos emlékeket nyújtanak. Gondoljunk például a szerecsendióval ízesített tojáslikőr illatára és ízére az ünnepek alatt, vagy a fokhagyma csípős ízére a pizzán egy pihentető estén.
A fűszerek és gyógynövények azonban sokkal többet tesznek, minthogy gyönyörködtetik az ízlelőbimbóinkat és felidézik az emlékeinket: Egészségügyi előnyök értékes sorát is biztosítják. Íme’két népszerű, tápláló fűszernövény, amelyeket számos ételhez hozzáadhatunk. Mindkettő könnyen termeszthető otthon, és könnyen beszerezhető a piacokon és az élelmiszerboltokban.
Metélőhagyma
A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) az életembe az első főiskolai körömben lépett be, egy diáktársammal való tanulmányi randevú alkalmával. Mindketten a diákköltségvetésből küzdöttünk, és a salátabárok hatalmas jelenségnek számítottak az 1970-es években. Vegetáriánus voltam, de a zöldségekhez fűszernövények hozzáadása még újdonság volt számomra, így az ételekhez értő barátom vette át a tányéromat. Egy sült krumplihoz metélőhagymát, egy csipetnyi cayenne-i borsot és őrölt borsot adott.
“Hűha!” kiáltottam fel, miután beleharaptam egy ízekben bővelkedő falatba. A párom elmosolyodott, és Louisa May Alcott ismert írónőt idézte: “A pénz minden rossz gyökere, és mégis olyan hasznos gyökér, hogy nem tudunk nélküle jobban boldogulni, mint ahogyan krumpli nélkül sem.” Ezek a szavak rám is átragadtak, mert az én időmben is filléreket csipegettem, és krumplikat és salátákat ettem.
Ez az ízletes fűszernövény az évtizedek során újra és újra meglátogatott, mint egy rég elveszett szerelem – egy tékozló, tökéletes növény az egyszerű ételek feljavítására. A friss metélőhagyma (saját termesztésű vagy a biotermékek polcáról) a kedvenc fűszernövényem, amelyet burgonyabőrre vagy bébi spenóttal készült salátákra szórok. A szárított metélőhagyma elég egy egyedül sült krumplira, keresztesvirággal és egy púpozott európai stílusú vajjal. Megtanultam, hogy a metélőhagyma olyan, mint egy szelet forró almás pite egy gombóc vaníliafagylalt nélkül.
Metélőhagyma gyógynövény története
A metélőhagyma Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. Az Amaryllidaceae családba tartozó növényfaj, a fokhagyma, a hagyma és a mogyoróhagyma rokona. Ennek a rokonságnak számomra van értelme, mivel mindhármat imádom, több okból is. A metélőhagymával való kapcsolatom évtizedekre nyúlik vissza, de maga a növény sokkal régebbi múltra tekint vissza.
Ez az ízletes gyógynövény évszázadok óta ismert, és mind gyógy-, mind konyhai növényként használták. A feljegyzések szerint Kínában már i.e. 3000-ben használták a metélőhagymát, Európában pedig legalább a középkor óta termesztik. Bár nem olyan népszerű, mint a fokhagyma, a metélőhagymát a római orvoslásban különböző betegségek, többek között torokfájás és napégés gyógyítására használták.
Metélőhagyma egészségügyi előnyei
Különböző egészségügyi előnyei miatt nem csoda, hogy a metélőhagyma ilyen hosszú múltra tekint vissza. A gyógynövény gazdag fitonutriensekben, köztük bioflavonoidokban, amelyek segíthetnek az egészséges vérnyomás fenntartásában. A metélőhagyma gyulladáscsökkentő, antibiotikus, vírusellenes és gombaellenes tulajdonságokkal is rendelkezik, és antioxidánsokat biztosít A-, C- és E-vitamin formájában. A metélőhagyma jótékony hatással lehet a csontok egészségére, mivel K-vitamint, kalciumot, vasat és cinket tartalmaz. Emellett tudományos laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a metélőhagyma és más hagymafélék potenciális rákellenes tulajdonságokkal rendelkeznek, bár a kutatások még folyamatban vannak.
A metélőhagyma számtalan ételbe beépíthető, így rengeteg lehetőséged nyílik arra, hogy kihasználd egészségügyi előnyeit. Próbálja meg például egy zöldséges raguhoz hozzáadni. (Az Amerikai Rákellenes Társaság és az Amerikai Szívgyógyászok Szövetsége is ajánlja a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztást). Én’használtam már szárított metélőhagymát a kényelem érdekében pogácsák és kukoricakenyér sütéséhez, és ízletes feltétet adnak a pásztor pitéhez. A metélőhagyma ehető virágokat is termel, amelyeket virágokra lehet választani, és friss salátákhoz, tojásokhoz és levesekhez adhatunk.
Oregano
Az oregánó (Origanum vulgare) számos étel dísze volt már az otthonomban, mind a múltban, mind a jelenben. Apám, aki 70-es éveiben járó özvegyember volt, egyszer egy házi halvacsorát tervezett az új barátnőjével és velem együtt, mint egyetemi ajándékot. Én terveztem a filmeket, ő pedig hozta az ételt. Meglepett, hogy a főztje oregánót tartalmazott – ahogy anyám főztje is. Homár oreganata-t tálalt, ami egy felhasított homár, zsemlemorzsával és oregánóval fűszerezve. Ez egy vigasztaló este volt, amely felidézte a gyermekkorom emlékeit. Az ismerős oregánó illata és íze újra összekötött anyámmal, és összekötött engem és az új pótmamámat.
Ha félig házi pizzát vagy bármilyen olasz ételt készítek, gyakran használok szárított vagy friss oregánót. A növény táplálja a testemet, de a szívemet és a lelkemet is táplálja, mert összeköt apámmal és két anyámmal, akik mindketten rajongtak a fűszernövényekkel való főzés művészetéért.
Oregano gyógynövény története
Az oregánó a Lamiaceae családba tartozó növényfaj. Az egész világon elterjedt, de valószínűleg a Földközi-tenger térségéből származik. Mivel a gyógynövény a hegyekben nőtt, a görögök “hegyi örömnek” nevezték, a mitológia szerint Aphrodité görög istennő az Olümposz-hegy tetején lévő kertjében termesztette az oregánót, és úgy hitték, hogy a gyógynövény boldogságot hoz.
Az oregánó nem vált népszerű konyhai fűszernövénnyé az észak-amerikai konyhában egészen a második világháború végéig, amikor a katonák az európai olasz ételek fogyasztása után visszatértek az Egyesült Államokba. Az ’50-es és ’60-as években emlékszem, hogy a családom a spagettibe, a ravioliba, a levesekbe és a pörköltekbe szórta, hogy az ételeknek ízletes pikantériát adjon.
Oregano egészségügyi előnyei
Az oregánó gyógyászatilag talán leginkább erős antioxidáns tulajdonságairól ismert. Ez az egyik olyan gyógynövény, amely a legnagyobb mennyiségű antioxidánssal rendelkezik, beleértve a karvacrolt és a timolt. Ezek a vegyi anyagok antibakteriális, gombaellenes és vírusellenes előnyöket biztosítanak. Emellett a karvacrolra vonatkozó kutatások kimutatták, hogy potenciálisan alkalmas lehet a rák kezelésére és megelőzésére. Az oregánó rozmarinsavat is tartalmaz, amelyről megállapították, hogy antimutagén és rákkeltő tulajdonságokkal rendelkezik. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az oregánót rákellenesnek minősíthessük, de a korábbi eredmények ígéretesnek tűnnek.
Ez a gyógynövény régóta ismert fertőtlenítő tulajdonságairól is, és az emberek az oregánót a megfázás, a torokgyulladás, az influenza és a torokfájás enyhítésére használják. Az oregánót emésztési panaszok, többek között a puffadás kezelésére is használták, és a gyógynövényszakértők szerint Hippokratész légzőszervi problémákra használta a gyógynövényt. Ezenkívül az oregánó A-vitamint, C-vitamint, niacint, kalciumot, triptofánt, rezet, vasat, mangánt, magnéziumot, vasat, káliumot és cinket tartalmaz.
Az oregánó’ a konyhában való rugalmassága megkönnyíti az egészségügyi előnyök elérését. Az olasz ételekben népszerű, de jól illik a halakhoz, a paradicsomos ételekhez és szószokhoz, valamint a húsokhoz is. Gyakran használják a szárított oregánót, de a friss oregánólevelek is jó választásnak bizonyulnak. Az oregánóolaj-kiegészítők is kaphatók, de fogyasztásuk előtt konzultáljon egészségügyi szakemberével.
Cal Orey a Gyógyító erők könyvsorozat szerzője. Ez a könyv részlet a The Healing Powers of Herbs and Spices (Kensington Books) című könyvéből.
